ANA VUJOVIĆ
A KORLÁTLAN ÁTALAKÍTHATÓSÁGRÓL
Helyszín: Kortárs Galéria Szabadka, Raichle Ferenc park 5, 24000 Szabadka
Kurátor: Lav Mrenović
In-house kurátor: Nela Tonković
Kiállításmegnyitószombat, 2025. szeptember 13., 18 órakor
A kiállításmegnyitó tárlatvezetés formájában lesz.
A Szabadka Kortárs Galéria éves programjának támogatója: Szabadka Város
A korlátlan átalakíthatóságról című kiállításon Ana Vujović munkái közül először látható Szerbiában a Trying to Grow Wings című alkotás, amelyet 2022-ben tervezett, készített és mutatott be Firenzében, a Murate Art Districtben.Ez az egyik legambiciózusabb műve eddig, amely egy művészeti rezidencia keretében született, és a reneszánsz történelmi korszakát vizsgálja a textil − annak gyártása, anyagai és formatervezése − felől, szembeállítva a pandémia és egykori börtönépületben kialakított rezidencia kontextusával.
A galéria központi termében kiállított mű egy lehetséges irányvonalba, illetve folytonosságba illeszkedik Ana Vujović eddigi életművében. A tárlat ezen része egy immár mintegy tizenöt éve tartó érdeklődést mutat be: a művésznő a különböző anyagok szobrászati és jelentésbeli értékei felé fordul – az organikusaktól (föld, növények), a preindusztriálisakon (kézműves textíliák) át egészen az ipari anyagokig (műanyag, üveg). Ezen anyagok kombinálásával, egymásba szövetésével és dekonstruálásával Vujović krónikásává válik a polikrízisek korának (Adam Tooze) − a fosszilis kapitalizmus okozta klímaösszeomlásnak (Andreas Malm), a globalizációban felerősödő nemzeti identitásszorongásnak (Arjun Appadurai), valamint a kibontakozó technofeudalizmusnak (Yanis Varoufakis).
A kiállítás elrendezése Vujović formális kísérleteinek említett anyagcsoportjával egy nemlineáris, játékos folyamatként bontakozik ki, párbeszédben a galéria történeti szecessziós enteriőrjével. A tér és a művek közösen osztoznak a növényi és állati formák iránti inspirációban, valamint abban a modernista „feszültségben”, amely az organikus és ipari anyagok között húzódik. A kiállítás rendezésének elsődleges szempontja az volt, hogy megőrizze Vujović alkotásainak érzékiségét, finomságát és törékenységét , szemben az új művek (hiper)termelésének kényszereivel, a kiállítótér túlzsúfolásával és a túlmagyarázással (Susan Sontag).
A kiállítás címét Roland Barthes A műanyag című szövegéből kölcsönöztük, amelyben a művészeti anyagról mint olyan anyagról ír, amely betölti „a korlátlan átalakíthatóság eszméjét”. Barthes szövegét a második világháború utáni modernizáció és az ipari fogyasztási cikkek gyártásának fellendülése kontextusában írta, és mi ezt tekintjük kiindulópontnak a mai termelési, politikai és társadalmi rendszerek összeomlásának vizsgálatához, amelyek a háború utáni időszakban jöttek létre. A „korlátlanság” utal Vujović formális kísérletezésének folytonosságára, és arra a tényre, hogy a kiállítás nem jelent semmiféle lezárást; ugyanakkor a felhasznált anyagok tartósságára is rávilágít, miközben felfedezzük a műanyag túlzott használatának következményeit. Az „átalakíthatóság” Barthes szerint nemcsak a műanyag – és az ipar szempontjából más anyagok – belső tulajdonságára utal, hanem a modernizáció és annak következményei problémáinak közös nevezőjére is, amelyek jelen vannak Vujović munkáiban.
Lav Mrenović
(fordítás: Kucor Tamara)
Ana Vujović vizuális művész, aki munkáiban különböző médiumokat ötvöz: térinstallációkat, szobrászatot, digitális művészetet és rajzot, gyakran hangkísérletekkel kiegészítve. Festészeti tanulmányait a belgrádi Képzőművészeti Karon végezte. 2002 óta aktívan szerepel csoportos és egyéni kiállításokon itthon és külföldön. Legjelentősebb tárlatai között szerepelnek: Trying to Grow Wings (MAD, Firenze, Olaszország), Intimate/Otspoken (L’ATLAS galéria, Párizs, Franciaország), Evergreen (Ivo Andrić Kulturális Központ, Peking, Kína), Antikolonialni muzej (Afrikai Művészetek Múzeuma, Belgrád, Szerbia), a XX. Pančevói Biennálé rafinerijamanastir (Pančevo, Szerbia), az Islamic Art Festival (Művészeti Múzeum, Sharjah, Egyesült Arab Emírségek), NEXT BALKAN (Vaska Emanouilova Galéria, Szófia, Bulgária) és a Shelters of Babylon (Kibla galéria, Maribor, Szlovénia). Művészi rezidenciákon is részt vett Görögországban, Németországban, Olaszországban, Belgiumban és Horvátországban. 2020-ban a Szerb Képzőművészek Egyesületétől díjat kapott a 9. Szerb Szobrászok Kiállításán.
Munkái a multimédia és a digitális formátumok segítségével a posztanalóg tapasztalatokat vizsgálják, miközben az egyén helyzetét elemzik az örökség, a környezet és a társadalom tükrében. Alkotásai kritikus szemmel közelítik meg a történelmet, a kánonokat és a szerzőség kérdését. Ana Vujović művei számos nyilvános és magángyűjteményben, valamint különböző kulturális intézmények gyűjteményeiben találhatók meg itthon és külföldön.
