Megnyitó: 2023. február 24., péntek, 18.00
A kiállítás szerzői: Dr Ninkov Kovačev Olga, Ljubica Vuković Dulić
A Szabadkai Városi Múzeum idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját – a múzeum működése, ezen a néven, 1948-ban vette kezdetét éppen itt, a Raichle-palotában. Számos muzeológiai, műemlékvédelmi és kiállítási tevékenység mellett 1962-ben a múzeum keretein belül megalakult a Képzőművészeti Találkozó–Palics c. rendezvény és intézmény, amely ma a Szabadkai Kortárs Galéria nevet viseli. Addig a városban a múzeum rendezte a kortárs művészeti kiállításokat, és a kortárs művészettel is gazdagította gyűjteményét. A művésztelepek megjelenése 1952-től új összetartó erőt és új lehetőségeket teremtett a kortárs művészetben, ami befolyásolta annak intézményesülését is. Emellett Szabadka 1965-ig a körzet székhelye volt: Zombor, Kishegyes, Zenta és Topolya tartozott hozzá, amelyek közül az utóbbi kettő aktív művésztelepek helyszíne volt, amelyeket szabadkai művészek is látogattak. A Képzőművészeti Találkozó–Palics szerepe az egész ország területén működő művésztelepek munkájának bemutatása volt, ami egyedülállóvá tette a régió más kortárs művészeti szemléihez képest. Működésének első hat évében a Szabadkai Városi Múzeum partnerként és házigazdaként támogatta az új intézményt, amely tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját. Kiállításunk azzal a szándékkal valósul meg, hogy bemutassa a Szabadkai Városi Múzeum művészeti és dokumentumgyűjteményének azt a részét, amely az 1962 és 1967 közötti időszakból, illetve a Képzőművészeti Találkozó–Paliccsal való közös életének időszakából származik.
A hat év alatt az új intézmény tevékenységei integrálódtak a múzeum tevékenységeibe. Így például Engi Károly, a múzeum titkára a Képzőművészeti Találkozó–Palics adminisztrációját is elvégezte. Szekeres László régész, a múzeum akkori igazgatója és Duranci Bela, a múzeum művészettörténésze (akkor még egyetemi hallgató, aki 1963- ban diplomázott) pedig a Képzőművészeti Találkozó–Palics vezetői és szervezői szerveiben is jelen voltak: a tanácsban, a művészeti tanácsban, a vásárlási és díjazási zsűriben. A Képzőművészeti Találkozó–Palics igazgatója Dévics Imre volt, aki akkor egyben a Szabadkai Népszínház igazgatója is. A múzeumi feladatok és a múzeumban rendezett tanulmány jellegű kiállítások mellett Duranci Bela sokszor a terepen gyűjtötte össze a II–VI. Képzőművészeti Találkozó anyagát, Szilágyi Gábor külső munkatárssal, aki fotósként volt jelen. Ők végezték a tárlatrendezést, valamint a katalógusok előkészítését. Ez utóbbiban Torok Sándor autodidakta festőművész külső munkatársként volt segítségükre. A múzeum preparátora, Gušto bácsi – Nagycsillag Gusztáv, rendszeresen segített a művek kipakolásában és elrendezésében, a kiállítás ideje alatt pedig őrködött is. A Képzőművészeti Találkozó – amely 1968-tól nem került többé Palicson megrendezésre, s így elnevezésében sem szerepelt már Palics neve – 1969-ben vált önálló munkaszervezetté, azzal, hogy a Városi Múzeum már 1967-ben a Városházára költözött, a Raichle-palota pedig a Képzőművészeti Találkozó székhelye maradt.
A gyűjtemény, amely a Képzőművészeti Találkozó–Palics tevékenysége révén került vásárlással a szabadkai Városi Múzeumba itt volt elhelyezve egészen a két intézmény szétválásáig, azaz a Képzőművészeti Találkozó 1969-es önállósulásáig. Mostani kiállításunkon a szabadkai múzeum képművészeti fundusának azt a szegmensét mutatjuk be, amelyet az 1962–1967 közötti időszakban a Képzőművészeti Találkozó–Palics kiállítások során vásároltak a gyűjteménybe, vagy ezeken a találkozókon állítottak ki, és később kerültek a múzeum gyűjteményébe. Ezek a művek többnyire a múzeum helytörténeti, s kisebb számban a jugoszláv művészeti gyűjteményébe tartoznak – mindkettő a szabadkai Városi Múzeum alapításától kezdve létezett, s így ezek a művek egyben tárgyi emlékei a múzeum történetének is. A most bemutatott műveket korábban szórványosan szerepeltek tárlatokon, és mindegyik reprodukálva lett 2017-ben a Jugoszláviai festők és szobrászok művei a Szabadkai Városi Múzeum művészeti gyűjteményében című katalógusban, valamint a kiállítás szerzőinek, Ninkov K. Olgának és Ljubica Vuković Dulićnak A Szabadkai Városi Múzeum és a Képzőművészeti Találkozó hatéves közös élete (1962–1967) c. legújabb kutatását tartalmazó tanulmánnyal, amely a múzeum Museion c. évkönyvének 20. számában jelent meg. A mostani az első alkalom, hogy az itt kiállított művek és dokumentációk korpusza együtt és új kontextusban kerül bemutatásra.
