LÁTHATATLAN TEHER: MŰVÉSZETI PÁRBESZÉD A TRANSZGENERÁCIÓS TRAUMÁKRÓL
szerzői: Goran Dragaš, Zorica Milisavljević, Selman Trtovac
kurátor: Nela Tonković
kiállításmegnyitó: 2024. június 8., szombat, 19.00
A tárlat időtartama: 2024. június 8−július 17.
A kiállításról:
A trauma transzgenerációs átörökítése, mint összetett jelenség, mélyreható hatással van az egyénekre és a társadalomra. A mindennapi élet számos olyan problémára emlékeztet bennünket, amelyek a feldolgozatlan traumából erednek, és amelyek mind a személyes, mind a társadalmi kapcsolatokat megterhelik. A trauma transzgenerációs átörökítésének módjainak, okainak és következményeinek megértése kulcsfontosságú e terhek kezeléséhez és a gyógyuláson való munkához.
A Láthatatlan teher: Művészeti párbeszéd a transzgenerációs traumákról című kiállítás három képzőművész munkáját mutatja be a látogatóknak, akik munkáikon keresztül felvetik a trauma transzgenerációs átörökítésének kérdéseit: Goran Dragaš a festészet, Zorica Milisavljević fotók és hanginstallációk, Selman Trtovac pedig rajzok és tárgyak segítségével. Különböző kutatásaik középpontjában a művészet mint a traumáról való beszélgetés és a trauma leküzdésének lehetősége áll.
SELMAN TRTOVAC
1970-ben született Zárában, Jugoszláviában.
1990 és 1993 között a belgrádi Képzőművészeti Karon festészetet tanult. 1993-ban csatlakozott Klaus Rinke szobrász osztályához a düsseldorfi Művészeti Akadémián, ahol 1997-ben mesterhallgatóvá nyilvánították. A Treći Beograd független művészeti egyesület és a Perpetuum Mobilekortárs művészeti kutatóállomás létrehozója és társalapítója. 2012-ben doktorált a belgrádi Képzőművészeti Kar szobrászat tanszékén. Számos csoportos és egyéni kiállításon szerepelt az országban és külföldön. Művei számos magán- és közgyűjteményben találhatók, többek között az újvidéki Kortárs Művészeti Múzeum és az augsburgi Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményében. Belgrádban él és dolgozik.
GORAN DRAGAŠ
1972-ben született Sziszekben, Horvátországban.
A belgrádi Képzőművészeti Karon tanult, festészet szakon, ahol 2005-ben diplomázott. 2006 óta az ULUS tagja. 2009-ben posztgraduális tanulmányokat folytatott a belgrádi Képzőművészeti Karon grafika szakon. 2004 óta van jelen a művészeti életben.
Kiállít az országban és külföldön, művei szerepelnek a belgrádi Városi Múzeum gyűjteményében, a Telenor-gyűjteményben, a Benetton-gyűjteményben és számos magángyűjteményben. 2015-ben a Politika díj jelöltjeként került a jelöltek listájára. A Prototipművészeti egyesület egyik alapítója és tagja. Az egyesület keretében rezidenciákat, workshopokat, látogatásokat, kiállításokat és előadásokat szervezett külföldi művészek és kurátorok számára.
Független művészként Belgrádban él és dolgozik.
Számos kiállításon és workshopon vett részt Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Lengyelországban és Olaszországban.
ZORICA MILISAVLJEVIĆ
(1967, Szávaszentdemeter) a berlini Kunsthochschule Weissenseeben tanult (1987-1989), majd a belgrádi Iparművészeti Karon szerzett diplomát (1992). Egyik alapítója a Gradska Gerilaönszerveződő művészeti-aktivista kollektívának. Különféle projekteken keresztül vizsgálja az egyesülési folyamat változékonyságát, az önszerveződő művészeti kollektívák működőképességét és fenntarthatóságát, valamint a társadalomra gyakorolt hatásukat, amelyben létrejöttek. Egyéni művészeti gyakorlatában a mindennapi élet költészetét, a véletlent, a mulandóságot és az emberekkel és a mesterséges intelligenciával kölcsönhatásban megvalósuló kollaboratív költészetteremtést. 1996 óta a Goethe Intézetben dolgozik kulturális koordinátorként.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt! ☺
